Szervusz!
A Fővárosi Állat- és Növénykert hálóhelyéről írok. Nem akarom lehúzni, csak pár szó. Az Állatkert mindig ott volt, mindig ott lesz, úgy nézett ki és úgy fog kinézni. Megszokott, barátságos és szerethető. Magyar narancs. Egy kedves emberi hely, ami jó és ahol nem kapsz többet, mint amire számítasz mert már voltál ott és a rezzenetlen állandósága biztos pont. Olyan, mint a nagyszülő.
Előfordulhat, hogy jön egy ifjú zseni, almazöld ingben és paripafrizurában és kifújatja az egészet púrhabbal, de aztán az valahogy elmúlik vagy nem tűnik fel és minden a régi patinás fényében idézi a századfordulót.
Családias a hangulat a cégen belül is. Álommunkahely.
A honlapról is ez jut eszembe. Nézve az ős-szkripteket, a webszerkesztő alapértelmezett betűtípusát - IE-nél -, az alapértelmezett szegélyt és azokat az általános iskolás megoldásokat amikre ugyan rosszat nem lehet mondani mert érthető, de ha valaki nem képes asszociálni és inspirációt szerezni abból a témából, hogy "állat, növény, kert" az jogosan teszi, hogy ki sem írja a nevét.
Lomha és kisiskolás az egész. Olyan tejbetök. Vszeg. azt mondanák, hogy nincs pénzük. Ez sántít mert egy ilyen munkát bárki, akár ingyen is elvállalna. A téma olyan kreativitásra és innovációra ad lehetőséget, hogy a design hangrobbanásként születne.
Képek, a szavanna éjszakai hangjai, a leguán vagy egy afrikai madár színorgiája vagy éppen méltóságos egyhangú sivatag- vagy dzsungel design, folyó, csillagok, Természet
Egy ilyen weboldal létrehozása mindezek mellett örömet is okoz. Meg presztizs. Ja és persze a pályáztatás és versenyeztetés sem utolsó. Akár 50 ingyenjegyért vagy 50 kg. zoo-csemegéért.
Talán az van a háttérben, hogy vmi. K.I. (a név kihúzva, a szerk.), valakinek a valakije, mutyista orrtúró fényezi a bohócot a szerverszobában és az van az ajtóra írva, hogy webdesign. És ezzel mindenki maximálisan túlteljesített. Biztosan elégedettek vele ami azt jelenti, hogy senkinek nincs ízlése és talán marad minden a régiben és ha valamelyikük BMW-s kölke nem támadja meg a dimenziót és töri át a sztázisfalat tartóshullámos púrhabbal, akkor örülhetünk tovább az Állatkertünknek.
Azt gondolom, hogy kimaradt egy lényeges elem az utóbbi években az oktatásból. Vannak kiemelkedő informatikai szakemberek és vannak mégügyesebb iparosok és képzősök. Azonban nincs átjárás a két valljuk be emberfaj között. A régi időkben az építész lerajzolta, a makkettes megmakkolta, az építésvezető hümmögött, a melóst meg kirúgták, ha nem tudta kilegózni. Mostanság a sok kiemelkedő informatikai szakember ontja magából az ízléstelen fost. A művészek meg laptoppal unatkoznak vmi. spoton lógva.
Kimarad egy láncszem, illetve nincs átmenet és kapcsolat. Persze akad ellenpélda szép számmal, de az egy másik blog.
A helyzeten nem javít, hogy a kreativitást és az innovációt meg-rablógyilkoló Joomla, Drupal.. ezerrel dübörög. Ezeket kiemelkedő informatikusok hozzák létre. Pipa, pipa, kész. Ennyi lett a webes megjelenés. Nincs Jövő.